Hogy lehet a tüneményes megjelenésű hízóka ragadozó?

A rencefélék családjába tartozó hízóka nemzetség növényei a legkevésbé viselik a rovarfogó növények jellegzetes jegyeit. Nem rendelkeznek olyan speciális rovarfogó készülékekkel, mint az evolúciós tekintetben fejlettebb fajok, mégis rovarfogók a javából. Neked is lehet!

A rencefélék (Lentibulariaceae)  családjába tartozó hízóka (Pinguicula) nemzetség fajainak többsége kis, földfelszínhez simul, pozsgás levélrozettával rendelkezik. A kövér, húsos levelek után nevezte Linné Pinguicula nemzetségnek az ide tartozó növényeket. („pinguis”= kövér, húso) A levélrozetta közepéből hajtanak ki a virágszárak, végükön egy-egy mutatós, Felső és alsó ajakra tagolódó, kék virág fejlődik. Hagyma alakú rügyben telel át.

Hogy lehet a tüneményes megjelenésű hízóka ragadozó?

Erre csak akkor lehet válaszolni, ha a leveleket közelebbről szemügyre vesszük. A mirigyes levélfelszínen százával hemzseghetnek az apró ízeltlábúak. Jobban mondva csak hemzsegnének, de fogva tartja őket a levelek mirigyváladéka, és lassan megemésztődnek. A levelek időről időre enyhe gombaszagot árasztanak. Feltehetően ez az illat csalogatja oda a rovarokat.

A leveleken kétféle típusú váladéktartó mirigy található. Az egyik nyeles, a mások ülő. A nyeles mirigyek ingerlés (érintés) hatására emésztőenzimeket is tartalmazó, ragacsos anyagot bocsátanak ki, így ejtik fogságba, és fojtják meg a prédát. Az inger hatására a fiatal levelek levélszéle be is pöndörödik, hogy a fogva tartás még biztosabb legyen. A nagy felületen történő érintkezés meggyorsítja az emésztés folyamatát. Az ülő mirigyek csak emésztőenzimeket bocsátanak ki. Ezek végzik el az emésztés javát. Amikor kibocsátották emésztőnedveket, a váladéktermelő sejtek nem működnek tovább. Ezek a sejtek nem csak megemésztik, hanem fel is veszik a megemésztett táplálékot. Ezzel a módszerrel akár 1 cm-es legyeket, sőt lószúnyogokat is elejtenek. Egy levél felületén kb. 40 000 darab mirigy van. A mirigyek sűrűsége nem egyforma az egész levélfelületen, a levél közepétől a széle felé haladva egyre sűrűbben helyezkednek el. A hízókák érdekessége, hogy miután gyökereikkel a talajból is képesek tápanyagot felvenni, valamint hasznosítják a levegő széndioxidját, rovarfogás nélkül is életben maradnak.

Forrás: www.carnivorousplants.org;

A mocsári hízóka

A 10-15 cm magas lápi (mocsári) hízóka (P. vulgaris) Magyarországon is honos szigorúan védett rovaremésztő növény. Ahogy neve is mutatja lápokban, mocsarakban érzi jól magát. Csak oxigéndús víz (szivárgó víz, forrásvíz) tartja életben. Pusztulóban van, mert napfényes élőhelyei megsemmisülnek. Elszórtan még találkozhatunk vele Sopron, Bozsok, Hegykő és Zalaszentmihály környékén. Gyűjtése tilos!

A hízóka nemzetségnek számos egyéb faja ismeretes

Egyikük a havasi hízóka (P. alpina), amelynek pártája sárgásfehér, az alsó ajkán két szőrös sárga folttal. A 60-as években, jégkori reliktum fajként még nálunk is előfordult.

Forrás: előadás: Természetvédelmi alapozó ismeretek – Nyugat-magyarországi Egyetem

Gyüjtők, hobbi növénykedvelők leggyakrabban az alábbi fajokat tartják:
P. mexicana, mexikói hízóka;
P. longifolia, hosszúlevelű hízóka;
P. grandiflora, nagyvirágú hízóka

Így gondozd a hízókát

Laza, jó vízgazdálkodású, rostos szerkezetű talajba való. Legmegfelelőbb számára a rostos tőzeg, mészporos perlit keveréke. Sekélyen gyökerezik, sokszor lávakövön is tartják. Fényigényes, de a közvetlen nap helyett szobai körülmények között világos helyen tartása javasolt. Vízigényes. Ajánlott lágy vízzel öntözni. Télen visszahúzódik, nyugalmi állapotba kerül. Tél végén az elhalt részeket levághatod, és magad is el fog csodálkozni, hogy mennyire milyen szépen megújul. Legsikeresebben floráriumban tartható.